Másfél éves kisfiam az ágyunkban alszik velünk
Kedves Karolina!
Én is szülőként kérdezem önt! Másfél éves kisfiam az ágyunkban alszik velem és a férjemmel. Nekünk (mindhármunknak) így jó. De szüleim és férjem szülei rendszeresen megjegyzéseket tesznek, kifejezik rosszallásukat. Ez amiatt is vicces, hogy anyósomék és az én szüleim egyébként nincsenek túl jóban, és mentalitásban sem hasonlítanak, de úgy látszik, ebben a kérdésben nagyon egymásra találtak. A fotóján úgy látom, ön elég fiatal: kíváncsi lennék, ma mi a pszichológia álláspontja.
Előre is köszönöm:
Hajnalka
Kedves Hajnalka!
Kicsit félek, hogy engem meg fognak kövezni. Ha a pszichológia álláspontjára kíváncsi, úgy korrekt, ha elmondom, sok kolléga szerint tilos együtt aludni a gyerekkel, lehetőleg egyáltalán ne, de minél idősebb, annál kevésbé. De ismerek olyan párokat, akik nem hallgatnak a feddő szóra, még sincs semmi probléma.
És most jön a kövezést érdemlő mondat: a pszichológiai iskolák jönnek-mennek, az anyai intuíció állandó. Gyereknevelés kérdésében a lelkiismeret és a jóérzés felülírja a tankönyveket (és folyamatosan változó anyagukat). Ezt tudom Önnek jó lelkiismerettel mondani.
Persze az együtt alvás akkor működik, ha amellett, hogy a gyermek jól érzi magát, a szülők között is egyetértés van a dologban, ilyesmit nem szabad ráerőltetni senkire.
Minden jót kívánok,
B.K.
