Kérdezz - felelek

20 éves lány vagyok, aki nem találja a helyét. Először kamaszkori problémára gondoltam, de évekkel később sem múlt el, és úgy érzem, most a legerősebb. A szeretteimet elüldözöm magam mellől, bunkó vagyok velük, holott nem érdemlik meg.

Ok nélkül nagyon rossz kedvem van, ami addig fajult, hogy a magam körül lévőket is megfertőztem vele. Örökös pesszimizmus jellemző rám. Emiatt egyre többször vagyok beteg, gyerekkori betegségeim is kialakultak és egyéb pszichés tünet.
Szeretnék végre boldog lenni, hogyan tudnám ezt megoldani?

Semmi nem érdekli, nem tanul, nem csinál semmit. Fel van háborodva, ha kérünk tőle bármit. Mindenkivel keresetlen hangnemben beszél, nem érdekli, hogy az felnőtt. Velünk, a szüleivel teljesen elutasító és közli, hogy ő utál mindenkit. Nem tudom mi történhetett vele, régebben szófogadó, segítőkész gyerek volt.Olyan érzésem van, mintha teljesen kifordult volna magából.Sorozatban hazugságon kapjuk, de egy vállrándítás a válasz.

Teljesen tanácstalan vagyok.
3 gyermekem van, ő a középső. Rengeteg figyelmet fordítok rájuk, de láthatóan ez nem elég.A másik két gyermekemmel fele ennyi gond nincs. Olyan mintha élvezné, hogy mindenkit sérteget a környezetében.
Mit tanácsol, mit tegyek?

Válaszát előre is köszönöm és nagyon várom.
Egy aggódó édesanya, Ágnes