Kérdezz - felelek

26 éves lány vagyok, az a bajom, hogy nekem mindig ugyanúgy érnek véget párkapcsolataim. Mialatt velem van a pasim, megismerkedik valaki mással, és azzal összejönnek. Magyarul rajtam keresztül találják meg a nagy Őt. Volt hogy konkrétan rajtam keresztül, tehát hogy barátnőmmel jött össze a fiúm, de volt hogy nem ismertem a lányt. De mintha én serkenteném, hogy hirtelen felnyíljon a szeme a fiúknak, és meglássák a nagy őt, aki nem én vagyok. Ebből már nagyon elegem van. 

Lili

Nem vagyok már fiatal, igaz, öregnek sem érzem magam. Nem akarok általánosítani, de észrevettem, hogy manapság a fiatal nők, asszonyok nem úgy adnak magukra, mint régen. Most a tizenéves lányokról nem is beszélek, a színes hajaikkal. Rendben van, megvan a véleményem, de ők gyerekek a szememben. De ha a felnőtt nőket nézem, tisztelet a kivételnek, azt kell mondjam, a többség slampos, nem ad magára. Bő nadrágban és kinyúlott felsőkben járnak meg tornacipőben. Legtöbben a sminket, parfümöt már teljesen elfelejtették (vagy soha sem találkoztak vele). Szomorú vagyok. Az IWIW fóromon láttam, hogy női kört tart. Nem tudom, ilyen problémákról ott szó esik-e, vagy csak a lelkiekről, szerintem érdemes lenne, ha megengedi ezt a tanácsot. Köszönöm, hogy meghallgatott!
Gyula

Kedves Karolina!
Megint megakadtam a férfiak gondolkodásának útvesztőjében. Igazából nem értem mit, miért tesznek. Most egy olyan helyzet állt elő, hogy nincs helyzet. Egy hónapja még minden rendben volt névnapomon felköszöntött, Mikulásra aranyos sms volt a válasz. Azután már a harmadik sms-re sem válaszolt. Egyszerűen semmire nem í­r vissza. Boldog Karácsonyt kívántam neki elmondtam hiányzik, névnapjára küldtem smst, és egyszerűen semmi. Nem értem mi történt, megkérdezni nem merem, mert úgysem jön válasz Pedig 4 hónappal ezelőtt szerelmet vallott, miatta mondtam vissza egy külföldi munkát, kérte hogy ne menjek el, és persze maradtam. Miatta felfordult az életem kicsit de megérte. Viszont most nagyon megvisel ez a helyzet mi történhetett. Ön szerint félhet közelebb kerülni hozzám, mert érték már csalódások, vagy egyszerűen nem kellek csak nem meri megmondani? Több mint egy éve ismerkedtünk meg, de nem volt közöttünk semmi csak puszi. Pedig megbeszéltük, ha van valami szólunk róla a másiknak. Ön szerint mi lehet a baj és mi lehet a helyes cselekedet a részemről? Mert szerintem magyarázattal tartozik mindenképpen, én í­gy gondolom. Köszönöm szíves türelmét és egyben válaszát. Szép estét kívánok: Melinda

Honnan tudhatom, hogy jól választok-e? Együtt vagyok egy férfivel másfél éve, aki felvetette a házasságot. Nekem tetszik az ötlet, szeretnék családot, amire alkalmasnak találom, és szeretem őt. Azonban elbizonytalanított, nem, talán pontosabb úgy fogalmaznom, hogy bosszant egy barátnőm véleménye, aki emlékeztetett, hogy beszélgettünk róla, nem vagyok szerelmes a barátomba. Tegyük hozzá, hogy ez a barátnőm, aki oly nagyra értékeli a szerelmet, sosem maradt meg egy kapcsolatban sem tartósan. Kedves Karolina, én nem látom problémának, hogy a mi érzelmeink nyugodtabbak, nem olyan szenvedélyesek. Egyébként a szexuális életünk is jó, olyan összhangot élek meg, amit eddig még sosem. Szeretném megtudni a véleményét erről a szerelem kontra szeretet kérdésről, mert mintha ez nem csupán az én kedves barátnőm mániája lenne, hanem sokaké. Lehet, hogy csak én nem értem!

Érdemes grafológiai elemzést kérni egy grafológustól, ahhoz hogy többet megtudjak a vőlegényemről?

28 éves vagyok, 8 éve van szexuális életem, de már korábban is tudtam, hogy leszbikus vagyok, mindig is nőkhöz vonzódtam. Két éve az akkori barátnőm enyhe nyomására belementem egy hármasba, ahol a harmadik egy fiú volt, nem volt rossz, de különösebben jó sem. Aztán tavaly nyáron szakítottunk, nagyon elkeseredtem, és a nyár végén összegabalyodtam egy nálam 16 évvel idősebb férfival. Érzelmileg nem érintett meg, inkább csak a hiúságomat legyezgette, és valamennyire helyre rakta az önbizalmam. Számomra érthetetlen módon lett vége, egy szép napon nem vette fel többé a telefont. Hallomásból ismertem ezt az eljárást, de nem gondoltam, hogy felnőtt emberek is alkalmazzák.

Azóta megismertem egy lányt, azt hiszem eléggé belehabarodtam, kiegyensúlyozott, vidám a kapcsolatunk. Leszámítva egy félmondatát, hogy ő nem szeretne biszexuálissal járni... Speciel én nem tartom magam annak, de az elmúlt két évet tekintve bárki más joggal mondhatja rám ezt.

Ezzel kapcsolatos a kérdésem: ki dönti el, hogy milyen szexuális csoportba tartozunk? Az számít, hogy én minek tartom magam, vagy ami kívülről látszik? És normális az, hogy valaki a szakítás után (mondjuk így) nem viselkedik teljesen beszámíthatóan? Vannak arra nézve praktikák, hogy kétségbeesésünkben ne csináljunk hülyeségeket?

Nem hiszem, hogy ez a kérdéskör túlságosan sok embert érdekelne, meg mostanában sokaknál kiveri a biztosítékot, ha valaki meleg, így nem ragaszkodom minden áron ahhoz, hogy kitegye a honlapjára. :)

Köszönöm:

m.

Kb. fél évig jártam egy fiúval. Most szakított velem, mert nem volt szerelmes. Én még sosem voltam szerelmes, s ebben az esetben sem tudtam eldönteni, mi a helyzet.