Kérdezz - felelek

Felsőfokú végzettségű informatikus vagyok, de nem találtam állást ezért 2 évet dolgoztam a Postán segédmunkásként. Elviseltem, sokszor szerettem is ott lenni bár egy idő után nagyon monoton volt. Utána állandó éjszakás műszak lett és kiléptem. Találtam is állást rögtön (adatrögzítés). Ezután Java programozóként is dolgoztam egy jobb cégnél - egyértelmű előrelépés. Ezután külföldön is dolgoztam (sajnos csak különböző segédmunkák) Hollandiában és Dániában pár hónapot. Utána hazajöttem.

Itthon nem találtam normális állást (néha csak különböző alkalmi munkák) a válság óta a szüleim segítenek.Kaptam jó ajánlatot weblapszerkesztésre, de átvertek. Egy veszteséges céget tettek a nevemre. Közokirat hamisítás gyanújával rendőrségi ügyem lett. 

Nincs egzisztenciám, nincs barátnőm. Nincs kapcsolatrendszerem, lehetetlen jobb állást találnom.

Üdvözlettel: Kálmán

Elhagyott a párom és én ezt nem tudom feldolgozni. Hiába beszélek róla vagy elmegyek barátokkal bárhova, sajnos nem megy. Nem tudok úgy nézni másik nőre. Ő azt mondja, hogy szeret, de nem úgy, mint régen és nem tud már tisztelni. Olyan mélypontjaim vannak hogy sok minden megfordult már a fejembe, a halál is. De nem rég még szexeltünk is. Azt mondta, hogy nem kell másik pasi neki. Nem éreztem egyik azelőtti kapcsolat végén ilyet semmikor sem. Tudja ez volt a szerelem első látásra. Én nem vettem észre vagy nem akartam észre venni a jeleket, pedig ő már valamennyi ideje tervezte, de csak azt mondta, hogy még várt, mert látta rajtam mennyire szeretem. És még megpróbálta, hogy hátha megváltozik minden, de én nem vettem ezt észre. El vagyok teljen keseredve.

Üdvözlöm! Szeretnék tanácsot kérni öntől. Problémám: 1 éve ismerkedtem meg egy sráccal, ez idő alatt hol jelentkezett, hol nem. Mostanában többet keres, állí­tja, bízik bennem és reméli, megtalálta bennem, akit keresett. Baj az, hogy már nem hiszek neki, meg sok rosszat mondanak róla, lehet hogy hazugság minden. Hogyan tudnám meg a teljes igazságot? Nem szeretnék rosszul dönteni.

Magának mi a véleménye a Montessori illetve más egyéb modern nevelési módszerekről?

most tervezünk a párommal gyereket, semmiképpen sem szeretném porosz rendszerbe iratni. Ha lehet akkor már az óvodát is valamilyen alternatí­v helyen képzelem el.

egy fiatal leendő anyuka.

Tudna-e nekünk tanácsot adni abban, hogy nem olyan a szex a barátnőmmel mint kellene legyen! Nekem sikerül az orgazmus, neki pedig nem, aztán próbálkozunk tovább és nekem valahogy nem sikerül merevedést elérni, ha sikerül is akkor is csak rövid ideig tart, pedig kívánjuk egymást mind a ketten, és ez már szinte frusztrál minket! (Én kamionozok és csak 2-3 hetente járok haza)! Talán ez lehet a probléma hogy ritkán vagyunk együtt? Ha nem tudna segíteni akkor tudna valakit ajánlani aki tudna nekünk segíteni. Várjuk mihamarabbi válszát. Előre is köszönjük a segítségét.

Jelenlegi problémám gyermekkorom egyes eseményeiből adódnak, melyet megpróbálok röviden leírni. Az apám alkoholista volt és szexuálisan is molesztált egyszer-kétszer részegen, azonban ezt sosem mondtam senkinek, és akkor még nem is tudtam igazán felfogni, hogy mi történik velem, és csak feküdtem mozdulatlanul várva, hogy hagyja abba végre. Szüleim szerencsére elváltak hamar anyukámnak azután lett egy élettársa, akivel először nem volt semmi probléma, azonban 1-2 év alatt ő is egyre többet ivott és néha verte is anyukámat, és mintha ismétlődtek volna a dolgok..ő is megtalált és az éjszaka közepén átjött a szobába és elkezdett simogatni ott lent és lihegett a fülembe, de még akkor is csak 7 éves lehettem és ugyanúgy nem tudtam mit csinálni. Szerencsére nagy nehezen sikerült megszabadulnunk tőle is, azonban az évek alatt elég sok lelki terrornak voltam kitéve már olyan fiatalon. 24 éves vagyok és anyukámnak máig nem mondtam el semmit és soha senki másnak se. Anya nagyon sokat tesz értünk, hogy meg legyen mindenünk és ő is megszenvedte az elmúlt éveket, nem viselné el ha ezt valaha is megtudná.

Annak ellenére amiken keresztül mentem úgy érzem, nem károsodtam lelkileg annyira és voltak kapcsolataim is amik jól működtek és szexuális téren sem volt semmi probléma, mert el tudom engedni magam és nem kísér ez az egész. Azonban arra lettem figyelmes, hogy a kapcsolataim már fél évtől tovább nem tartanak, és nem tudok senkit se lelkileg közel engedni magamhoz, nem akarok bárkitől is függni és menekülök inkább, nehogy túlságosan kötődjek valakihez. Most van egy friss kapcsolatom 1 hónapja vagyunk együtt, azonban egyre többször jönnek elő a gyerekkori emlékek és sokszor nem érti mi bajom van, például miért akadok ki azon ha egy pohár sört iszik és utána ad egy puszit.

A hozzáállásom ezzel az egész történettel kapcsolatban mindig is az volt, hogy amin nem tudok már változtatni arra már kár energiát fordítani, vagy engednem hogy befolyásolja a mindennapjaimat. Azonban most kezdem úgy érezni, hogy ez nem a történtek elfogadása a részemről, hanem csupán elfojtom az egészet magamban. És félek attól, hogy mind az amit eddig elnyomtam magamban az előjön, rámegy a kapcsolatom és valamilyen ördögi körbe kerülök…Nem gondoltam eddig, hogy fel kellene keresnem bárkit is vagy elmondani akárkinek, nem is szívesen tépném fel a régi sebeket, meg szégyellem is persze(bár tudom, hogy nem nekem kellene). Még annyit hozzátennék, hogy nem érzek utálatot se, talán egy kis dühöt mert olyan magatehetetlennek éreztem magam..de legfőképp "sajnálatot" és szánalmat..
Kíváncsi lennék az Ön véleményére ezzel kapcsolatban, és elnézést a hosszú levélért.
Válaszát előre is köszönöm,
Ági

Már tini koromban voltam pszichiátrián aztán a későbbiekben is többször mikor eljutottam odáig,hogy nem megy tovább nem tudom a feszültséget stb.elviselni akkor mindig csináltam valami olyat amivel felhí­vtam magamra a figyelmet de leginkább azt mondanám ami kizökkentett az addigiakból.Szedtem gyógyszereket,több öngyilkossági kísérletem volt és voltam drogfüggő, illetve most is az vagyok csak absztinens 7.éve. Nem ragozom tovább,most is vannak problémáim bár az elmúlt eseményekből tanulva jobban kezelem és edzem magam folyamatosan de még mindig állítom, hogy ha egyszer egy önismereti személyes tréninget megcsináltak volna velem elkerülhető lett volna sok minden probléma.Nem ragozom tovább,sajnos nekem nincs pénzem bár lenne akkor kevesebb gondom is lenne.