08
04
2011

Pár hónapja megláttam őt, amint magában beszél

A nővéremmel kapcsolatban szeretnék kérdezni. Most 22 éves és az utóbbi időben nagyon megváltozott. Egy éve lakik újból itthon. Érettségi után egyetemre ment és albérletben lakott, aztán otthagyta. Az egyetemről annyit, hogy eleinte imádta, alig láttuk 3 évig, mert nem járt haza, csak karácsonykor, meg nyáron 1-2 hétre.(messzebb lévő városban volt az egyetem). Aztán hirtelen bejelentette, hogy nem fejezi be és hazaköltözik. Most meg azt mondja utálta az egészet.

Pár hónapja megláttam őt, amint magában beszél, de úgy mintha ott lenne valaki. Bár nem volt ott senki, ő teljesen úgy viselkedett. A beszéde is fura. Régen nagyon sokat beszélt, ő volt a család okoskája. Olyan szöveget nyomott, hogy csak néztünk mi van, semmit nem értettünk belőle. Tudományos és filozofikus volt. Mindent meg tudott magyarázni. Most meg alig beszél és akkor is nagyon egyszerű mondatokat használ, amiben sokszor hibázik. Egy éve mióta itthon van, nem megy sehova. Nem találkozik a barátaival, nem bulizik, egész nap a szobájában van. Egy héten 1-2 alkalommal bébiszitterkedik, de semmi más kapcsolata nincs emberekkel. Mikor rákérdeztem erre, azt mondta, hogy az egyetem alatt folyton csak bulizott, meg egész nap társaságban volt, ezért most jó neki így „elvonultan”.

Elhívtam egyszer vásárolni és furán viselkedett a boltban. Mindenkit óvatosan végigmért, szemlélte az embereket. Az utcán feszült volt, végig lehajtott fejjel ment. Azóta hívtam még, de nem akart többet jönni. Anyukámnak mesélt pár különös élményéről, amire én azt mondanám hallucinált. De az a helyzet, hogy a családom nagyon spirituális beállítottságú, éppen ezért mert könnyedén mesélni ilyenekről és anyukám elő is állt neki valami spirituális magyarázattal (biztos átlátott egy másik dimenzióba meg ilyenek). Alvásproblémái is vannak. Ez már több éve. Nem tud aludni éjszaka. Azt mondja képtelen elaludni sötétben. Napközben alszik pár órát. Az utóbbi időben agresszívabb is lett. Eddig csak kiabált meg sírt, ha dühös volt, most meg már dobál, tör.

Apukám egész nap nincs itthon és ők amúgy is rosszban vannak, tehát nem vesz észre semmit. Anyukám meg nem akarja észrevenni, hogy baj lehet, illetve spirituális jelenségeknek tudja be a fura dolgait. Én viszont félek, hogy másról van szó. Arra gondoltam, lehet, hogy skizofrén? Eddig ő volt a példaképem, most meg rá sem ismerek. Imádtam, jóban voltunk, most viszont ellök magától.

Mit tehetnék én? Kihez forduljak segítségért? Én még csak 14 éves vagyok, azért nem tudom, mit kellene ilyenkor tenni. Vagy feleslegesen aggódom? Lehet csak depressziós?

Amúgy az apai nagymamánk skizofrén volt (már meghalt). 2 napja anyukámmal kicsit egymásnak estek. Vagyis nagyon felidegesítette anyukámat, aki neki ment a tesómnak. Ő csak védekezett, tehát nem ő támadott és csak próbálta lefogni anyukámat. De nálunk ilyesmi még nem történt. Sosem volt még pofon sem a családban. Nagyon megijedtem és ezért döntöttem úgy, hogy megpróbálok érdeklődni. Nem akarom, hogy rosszabb legyen a helyzet és nagyon zavar, hogy senki nem figyel rá, senkinek nem tűnik fel semmi.  

A válaszát előre is köszönöm! 

Kinga

Kedves Kinga!

Valóban aggasztó a viselkedésváltozás, amit leír, és a nővérének bizonyára segítségre lenne szüksége, ám úgy tűnik, szüleik ezt még nem látják. Egy húgnak elég korlátozottak a lehetőségei. Próbáljon meg keresni a családban egy szövetségest, egy felnőttet, aki kézbe veheti az ügyet, és szüleikre is hathat. 

BK 

 

Önismereti Csoport

családi fotózás: gyermekfotózás, babafotózás profitól | Operatőr-bérlés Videófelvétel készítés | Blog.hu Sablonok (Népkert Kft.)